A képeken szereplő személyek nem járultak hozzá a róluk készült fotók más weboldalon történő megosztásához, csak kizárólag a jelen blogon. Az oldalon MEGJELENT ÍRÁSOKAT ÉS FÉNYKÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS.

2020. november 4.

Decathlone te csodás, avagy: Ti szoktatok cipőkanállal kéktúrázni!?

  



Ha már az angliai Sports Direct korrektségéről beszámoltam Karrimor KSB Cougar Ladies túrabakancsommal kapcsolatos reklamációmról az alábbi posztnál (klikk), akkor most beszámolok a magyarországi Decathlonnál tett reklamációm eredményéről is. Próbálom objektíven leírni, mindenki szűrje le a maga konzekvenciáját. Valószínűleg egyébként is az történne. ..


Szóval sok éve vásároltam a Decathlone saját márkás Quechua túrabakancsából egy párat. Pár mondat erejéig a Gyerek felszerelés.... oldalamon írtam a márka buktatóiról. Nem is reklamáltam, amikor az első, alkalmi használatra való bakancs tönkrement egy szezon után. Végülis hordtam rendesen, nem csak a kéktúrákra, hanem egyéb, ebben a blogban be nem mutatott túrautakra is. Ez a Quechua MH100-as modell volt. Egyszerűen levontam a konzekvenciát, az én döntésem volt, ha tartósabbat akarok, vegyek rendszeres használatra tervezett és gyártott lábbelit. Így pótlásra az immár rendszeres túrázásra ajánlott Quechua MH500-at vettem. Nos, ez a modell a garancia időn belül szintén hordhatatlan lett. A talpa még nem kopott el teljesen. Bár már látszódtak rajta kopás jelei, de még biztosan tartott lejtőn és emelkedőn is. Ellenben pár héttel ezelőtti (beszámoló érkezik) Bakonynána - Jásd szakasz teljesítését pont emiatt kellett Jásdnál félbehagyni, és visszafordulni. Túra közben vettem észre, hogy kiszakadt a bélése a sarokrésznél, ami véresre törte a sarkamat.

Visszavittem hát az áruházba ahol vásároltuk. Amikor a kishölgy megkérdezte, hogy hogyan szoktam levenni a cipőt, már összehúztam a homlokomat. Hosszas kupaktanács után eldöntötték, hogy bevizsgáltatják a cipőmet. A tanács másik tagja, egy fiatalember tett egy megjegyzést, miszerint a szakadt saroknál "szokott lenni egy pöcök". 

(csendesen hozzáteszem kiegészítésként, hogy ez elmúlt időszakban, szinte alig voltunk túrázni, ahogy azt a blogban is olvashattátok már a beszámolóknál. Nem igen maradt idő vagy energia a teljes házfelújítás mellett túrázni sajnos.)

Az alábbi szekértői eredményt kaptam:







Az áruházban megtudtam, hogy következő lépésként a békéltető tárgyalás létezik mint opció a belenyugvás mellett. EZ időben és anyagilag egyaránt csak nekem lenne szívás, így letettem róla.


Azonban ha a jogszabályok nyomására tehetetlen is lettem, úgy éreztem morálisan nincs ez így rendben. Az alábbi, Decathlone központnak címzett levelemben ki is fejtem: miért?


"Tisztelt Áruház!


Szeretnék reagálni az önök áruházában leadott, garancián belüli termékbevizsgálás eredményére. A levél mellékletében megtekinthetik.
Tudom, hogy további jogorvoslatra nincs módom anélkül, hogy ne én járnék rosszul anyagi és idő befektetésének szempontjából egyaránt. 
Ezekkel együtt, szeretném elmondani, hogy mennyire felháborít, az ami történt.
Direkt a rendszeres használatra árult túracipőjükből vettem saját részre egy párat. A 2 éves garancián belül visszavittem, miután a  sarokrésze kikopott, feldörzsölte a lábamat egy túra alkalmával. Emiatt rövidebbre is kellett venni a túra hosszát.

A bevizsgálás eredményét több pontban sem tudom elfogadni morálisan.
1, Mindenkinek egyedi a lába. Nem él a földön két egyforma lábú ember, így olyan se, akinek pont olyan lenne a lába, mint az önök cipői. Nem véletlen, hogy az igazán luxus cipőket egyedi kaptafára szabják ki, az adott megrendelőre. Az önök termékei nem azok. Így azzal véleményezni egy bélés kiszakadását hogy egyedi a lába  a vevőnek, ezért az ő hibája, enyhén szólva, ha a jog által meg is engedett, etikátlan.
2, Önöknél a láb szélességnek megfelelő cipőt nem lehet választani, mert csak a talp hosszában változnak a különböző méretek. Különböző lábszélességre nem méretezik (önök, mások igen) a cipőt, így abban rossz méretet nem tudnék választani. De a kifogásolt probléma a sarokrésznél volt, nem a kisujjnál. Tehát a megállapítás irreleváns is. 
3, Az, hogy hosszra rossz méretet választottam nem felel meg a valóságnak. 1 számmal kisebb kicsit, 1 számmal nagyobb nagy volt méretben. Egy méretben helytelenül megválasztott túracipőben nem tudnák 1,5 évig rendszeresen túrázni. Ha kicsi akkor semmilyen terepen, (de végképp lejtőn nem) de ha nagy, akkor is minimum a lejtőkön lenne gond, mert csúszkálna benne a lábam. 
4. Sem az áruházakban, sem a honlapon nem volt, és most sincs feltüntetve, hogy az önök túracipőit csak a cipőkanállal lehet felvenni! Az sem, hogy a garancia csak abban az esetben érvényesül, ha cipőkanállal veszem fel a terméket. Hova tovább, a próbákhoz sincsenek az áruházban kihelyezett cipőkanalak.  De ki is választaná ilyen kritériumok mellett a önök cipőjét, hisz ki vinne több napos túra során cipőkanalat magával!? Ebben az egy pontban állja meg a helyét a "szakvélemyény", de ez egy is életképtelen helyzet lenne.
5 Az pedig, hogy ne lazítanám ki a cipőt levételkor eléggé, egyszerűen már gyerekes, nonszensz és egyben sértő. Egy bakancsot le se tudnék venni anélkül, hogy kellően ki ne lazítanám. A gyerekeimnek is elégszer elmondom, hogy lazítsák ki a cipőt le és felvételkor. Nem hogy én ne lazítanám ki!?

Mindez az önök által képviselni kívánt arculattal ellentétes, méltatlan eljárás, hozzáállás. 

Szeretik úgy beállítani önmagukat, mint akik sokat sportolnak. Akkor bizonyára önök is tudják, hogy attól hogy egy cipő bélése kiszakadt, nem feltétlenül töri véresre az ember sarkát. Az önök cipőjét hordva történt meg velem is ez először, pedig nem az első cipőm, sem az önök márkakínálatából, sem máshonnan vásárolva. Pedig higgyék el, 45 év alatt elhordtam párat. De mind tovább bírta 1,5 évnél. De ha ki is szakadt a bélése, még benne volt pár túra gond nélküli megtétele. Nem kellett emiatt visszafordulni. Pedig a lábam "egyedisége" változatlan egész életem alatt, mind ahogy az önöké, és mindenki másé is ezen a bolygón.
A bevizsgálás egyedül ezzel a ténnyel nem foglalkozik, pedig ezzel a reklamációval vittem, be az önök ×××× áruházába. Mindösszesen az áruházi munkatársak említette meg szóban, hogy ott szokott lenni egy bütyök, ami törhet."

Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy a levél végén 1, azaz egy (!) alkalommal megemlítettem az áruházat. A következő választ kaptam levelemre:


"Köszönjük megkeresését!


A szakvéleményre küldött reklamációját továbbítottuk a ××××× áruházunk részére.
A válaszadásra 30 nap áll rendelkezésükre.

Visszajelzésükig szíves türelmét kérjük!


Sportos üdvözlettel,
×××× ××××××
Ügyfélszolgálati munkatárs"



Válaszként megírtam, hogy semmi bajom az említett áruházzal, hovatovább nagyon sajnálom, hogy belekeverte őket az ügybe. Már csak azért is, mivel egyértelmű, hogy semmi ráhatásuk nincs a történtekre, jogi mozgásterük meg végképp, de sportos üdvözlet ide-vagy oda, erre már nem kaptam válasz. 

Szóljon aki szerint nem egyértelmű a levelem alapján, hogy nem az adott áruházra magára tettem panaszt!?

De a tízmilliós kérdés: Ti szoktatok cipőkanállal kéktúrázni!?


A dolog pikantériája, hogy egy ősöreg Karrimor túracipőbe adtam le a bevizsgáláshoz a bakancsot, aminek a bélése szintén szakadt, mégsem töri a lábamat. Egyedül a kopott talpa miatt nem alkalmas már többre, csak városi betonkoptatásra.

Ha  a 30 napon belül (vagy túl) fordulat állna be az ügyben, természetesen megírom nektek!