A képeken szereplő személyek nem járultak hozzá a róluk készült fotók más weboldalon történő megosztásához, csak kizárólag a jelen blogon. Az oldalon MEGJELENT ÍRÁSOKAT ÉS FÉNYKÉPEKET A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN AZ ENGEDÉLYEM NÉLKÜL MÁSHOL KÖZZÉTENNI TILOS.

2020. május 12.

Bakonyi barangolás

OKT-08    Sorszám: 43



Hossz:
 5.2 km
Szintkülönbség:
 +140 -1165 
Teljesítés ideje:
 1 óra 30 perc




Célpont kiválasztása

Most, hogy 2020. májusa lett, enyhültek kicsit a vidékre (így ránk) vonatkozó kijárási korlátozások, amiket a korona vírus (Covid-19) miatt vezettek be. Elhatároztuk hát, hogy az eddigi eldugott kis túrautak után jól esne egy szintén kicsi és szintén rövid, nem túl forgalmas, de azért mégiscsak Kéktúra szakaszt bejárni. Hagy gyűljön az a pecsét. :D 
Mivel legutoljára Zircnél pecsételtünk, közel is van hozzánk, egyből a Zirc - Borzavár szakaszt választottuk. Aki olvasgat útleírásokat, netán velem együtt szereti, és inspirálódik a Bakancslista stábjának Kéktúrás kalandjait megörökítő videósorozatból, nos, azok tudják hogy jobb ezt a szakaszt "csalán idényen" kívül megtenni. :D Se szeri-se száma azoknak a beszámolóknak, amiket a túrázót leírnak, miként is lett reuma elleni gyógykúra a Kék ezen szakaszán való bejárásából.
Kis nyúlfarknyi szakasz ez, összesen 5,7 km leigazolása lett meg vele, de mivel oda vissza tettük meg, némi bóklászással, forrás kitérőkkel, a túrarögzítő app tanúbizonysága szerint végülis 16,2 km-ert tettünk meg, ami nem is rossz, jó kis kényelmes táv, szép időben. Igaz, ugyanezen app szerint egy adott ponton 105 km/h sebességgel haladtunk, de higgyünk neki! :D 










A címkék közé nyomtam egy busz jelzőt. Habár mi most nem kockáztatjuk meg, de "békeidőben" jó alternatíva lehet a Zirc - Borzavár között járó buszjáratok igénybevétele, ha nincs kedvünk 2× gyönyörködni a tájban.




Motivációs tényezők

Külön motivációs tényező most nincs. Ki kell mozdulni, mindegy hova, csak vírusitól biztonságos legyen, illetve gyűljenek a kilométerek, szabad levegő legyen, nyugalom legyen, madárcsicsergés legyen, erdő legyen...................................... 
Egyébként a túra során sem találtunk semmi "izgalmast". Nincs kilátó, nem találtam fellehető közelségű geoládát, kulturális látnivalókkal is "csak" Zirc kecsegtet, dehát épp ezek a  jelen helyzetben mind alkalmatlanná tennék az útvonalat. Így most "CSAK" az erdő marad!


A túra


A túrát ismét a zirci vasútállomáson kezdtük, és az autót is ott tettük le. Egyrészt pecsételni itt kell az állomáson. Másrészt innen indulnak a buszok, ha valaki szeretne odafelé azzal menni. A közelben van Tesco, ahol pisilni lehet, (úgy feltételezem egy fokkal talán jobb lehet mint az állomási) illetve a készleteket is lehet rendezni, ha szükséges. Parkoló is bőséggel rendelkezésre áll.



Legutóbb is itt táboroztunk le


Parkolás közben egyből ki is szúrtunk két srácot, akik épp kifelé tartottak a parkolóból, gyanúsan túra öltözetbe. :D 
Egyből pecsételtünk is egyet. Egész napra borongós időt ígértek, ezért próbáltam rákeresni, hogy valóban megmarad csak borongósnak, vagy némi nedvesség is társul hozzá. Szerencsére továbbra is száraz időt ígértek. Fura érzés volt ténylegesen onnan folytatni a túrát ahol legutoljára abbahagytuk. furcsa és jó. nem tudom volt e már ilyen, amennyire most vissza tudok emlékezni nem. :D  

A város nagyon elhagyatott volt, nem kellett senkit sem messziről elkerülni. A két srác egy darabig szemmel tartható távolságban voltak, majd az első fotós szünetünk alkalmával el is tűntek a szemünk elől, és csak Borzaváron láttuk őket viszont. 

Ahhoz képest hogy az egész blog úgy indult, hogy a gyerekek köré építi a kéktúrát, eddig nem is írtam, de igen, O. és L. is velünk tart. Hurrá! Ja, és amúgy anyák napja van......... 

Az app-okkal még mindig küzdök. kisebb túráink közben továbbra sem találtam meg azt, ami a legjobban helyettesítene a régi-régi imádott windows-os platformon használt alkalmazást. :( 

Természetjáró, a túratervező app most V. telefonján fut. Ez az MTSZ hivatalos app-ja, de valami nem klappol nekem vele. Tök jó, csak nem tökéletes. nekem pl. a saját tervezett túrák 4-5× is kilistázza a gyűjteménybe, ha elindítom akkor véletlenszerűen más-más túrákat indít.....  Na mindegy, a Kéken jól navigál, így erre ezt használjuk. 
Közben nálam próba jelleggel a GuruMaps debütál. Aki szintén háklis ne kezdje lóhalálába letölteni. Elöljáróban csak annyit, jelenleg már nincs a telefonomon. Szóval Zircen gyorsan és csendben átvágtunk. Egyrészt már ismerjük tavalyról, illetve a járványhelyzet miatt nem is kockáztatnánk. Szerencsére nem is kell, hamar az erdő széléhez ér az ember. Ott egy játszótéren már gyerekek zsivajognak, ha ti később mentek erre lehet számítani. Pihenő is rendelkezésre áll, ezekről a túraleírás végén mutatok pár képet, érdemben akkor álltunk meg fotózni,hiszen ahogy mondtam is, érkezésünkkor "foglalt" volt. 
Naná, hogy itt egyből letértünk az útvonalról, de hamar korrigálni tudtunk, így be is tértünk az erdőbe.






Itt kezdődik a lényeg!



Ezen a szakaszon a Pintér-hegyet kell megmászni, ami nem nagy kihívás, magasság és táv tekintetében sem, ha csak nem a karanténos bezártságból indulunk útnak. :) Na, de épp azért megyünk, hogy kicsit formába jöjjünk. :D 
Ahogy mondtam is, a szakasz maga sok meglepetést nem tartogat, na, feltéve, ha a már emlegetett csalán szezonon kívül érkezünk. Kilátás limitál mértékben van, igazából élményszámba nem megy.

Valamennyire kilátás (?)



 Kilátó sincs ahogy már írtam. hogy akkor miért is lett olyan szép élmény ez a túra!? Mert hogy az lett! 
Nos, erre pár száz méter után már egyértelmű annak, aki erre jár. A szépség és az élmény itt az ERDŐ! Csupa nagybetűvel. Ahogy már említettem nem minden túrát vezetek ide fel, csak a kéket. Nos ezek alatt a kisebb túrák alatt nem láttam ilyen szép erdőt! Ehhez foghatót is csak pl. a Visegrádi hegység területén, vagy épp A Bükk-ben. De pont ilyet, sehol! Leírhatatlan hangulata van. A fényképek is csak töredékét adják vissza! Engem teljesen lenyűgözött, bár eredendően alföldi származásúként könnyű nekem újat mutatni természeti kincsekbe. :D 


















Létezik ember, akit ez ne varázsolna el!?





















Csodás bükkösön vezet keresztül a Kéktúra útja! Néhol kisebbnek számító emelkedők-kaptatók vannak, de összességében is max. annyi kihívást jelent a kisebb (és nagyobb) gyerekeknek, hogy meg kell érteni, lejtőn lefelé nem futunk! (Istenem, fogadjunk hogy csak a saját kárukon tanulják meg) Ha nem tudják még értékelni az erdő szépségét, könnyen unalmassá válhat a túra. Szerencsére nálunk erről nem volt szó. 

Némi izgalmat az csempészett a napunkba, hogy Borzavár előtt az erdőből kitérve más sűrű fellegek fogadtak, és nem kellet perceket várni az első lehulló cseppekre sem. 
Nem is lőttünk túl sok képet erről, inkább sietősre fogtunk utunkat. Szemünk a beállókat pásztáztuk, ahova egy nagyobb zuhé alkalmával behúzódhattunk volna. Itt is egy játszótér fogadja az erdőből kiérkezőt, aminek fedett része is van, de végig az úton is fedett buszmegállók sorakoznak, így inkább kalandosra fogtuk a dolgot, és megcéloztuk a pecsételő helyett. Mivel az első pecsételőhely (Oázis presszó) teraszát a két Zircen látott túratárs foglalta el, mi tovább ballagtunk, és pár méter után a vegyesboltnál pecsételtünk.










Szerencsére ekkor már joggal reméltük, hogy mégsem fog esni, hiszen eddigre híre hamva sem volt. Azért anyapara tovább pörgött, így fontolóra vettük, hogy a pecsételő hely mellett lévő buszmegállóba felszálljunk a Zirce menő buszra. Kb. fél óránk volt az érkezéséig, de végül ismét a kaland mellett döntöttünk, és bevállaltuk a vissza túrát is, az esetleges újabb, és/vagy komolyabb esővel.



Hátra arc! Irány vissza!




Azt eddig még írtam, hogy a vissza út eredetileg a változatosság jegyében a kék jelzés mellett kanyargó Pintér-hegyi tanösvényen vezetett volna egy szakaszon. Főleg a változatosság miatt, illetve a Fiatalító-forrást is beszerettem volna vonni a túrába. Így 40 fölött kötelező! :D 
Az erdőben nem volt net, sem oda, sem visszafelé, viszont a faluban igen, így gyanítom hogy a térerő volt a ludas. Egy gyors pillantást vetettünk az időkép applikációjára, és mivel 20-30 perc elteltével ismét gyenge esőt ígért, úgy döntöttünk maradunk az eredeti (már ismert, és egyébként nagyon jól jelölt) úton. 




Az út jelölése végig jónak mondható.





Ha engem kérdeztek, visszafelé könnyebb volt a terep, és egész túra alatt az erdőben egy darab 3 fős társasággal találkoztunk csupán. Már odafelé felfedeztük a Fiatalító-forrás felé az elágazást. Mivel a fellegek belátható mennyisége ígéretes volt, és mivel tudtuk, hogy közel Zirc, így megkockáztattuk ezt a pár száz méteres kitérőt, amit nagyon nem bántunk meg. Azt viszont meg kell mondanom, hogy nem a forrás csodatévő-fiatalító ereje volt ennek az oka.... :D















Ilyen esőbeálló/pihenő a forrásnál volt, ahogy itt látható, illetve Zirc felől beérve közvetlen az turistaút mellett pár méter után. 








































Visszafelé is maga a csoda!!!!!!!!!!!!!!!!






Hasakat behúzni! :D 



És akkor ahogy ígértem, amit induláskor nem fényképeztem:

Közvetlen az erdő előtt található egy kis pihenő Zircnél, és vélhetőleg rendezvények színtereként szolgáló szabad terület, amit a képen látható módon az előre rohant (tiltás ellenére lejtőn is!) egységünk odaértünkkor már el is fogalt. (és még azt állították hogy elfáradtak :D )


















Eredetileg a mészégetőknek illetve a bányászoknak állítottak itt emlékeket.
















 Inkább méltánytalannak, mint tisztelet teljesnek érzetem a megemlékezés ezen formáját: 



Kár! ;(






Zirc visszafelé is szép volt! :D 




















És akkor pár szó a GuruMaps-ról. Ahogy a képen is láthatjátok, úgy gondolta, hogy időnként 105 km/h sebességgel haladtunk, az 5,7 km táv oda vissza valahogy 16,2 km lett. Bár az ellenőrző füzetben szereplő távolságokat eddig valamennyi app (platformtól függetlenül) többnek mérte, ilyen mérvű eltérést még nem találtam. Sebességben sem. :O  Ahogy kizárt az is, hogy több mint egy órát töltöttünk volna állásban......




WindowsPhone, hiányzol!!!!!!!!!!! :(







Összességében jó kis anyáknapi túra volt. Kellő táv, kellő nehézség, és még az időjárás is megemberelte magát! Bátran fogjatok bele kisebbekkel is, nem jelent kihívást, főleg ha igénybe veszitek a helyi tömegközlekedést.


Túrázzatok ti is!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése